Tanulmányi és Vizsgaszabályzat-Összefoglaló
1. §
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya
A TVSz hatálya az Általános Orvostudományi Kar, Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Testnevelési és Sporttudományi Kar minden kreditrendszerben tanuló hallgatójára kiterjed.
(a doktori iskolának külön szabályzata van)
2. §
A kreditrendszer alapfogalmai
A kredit az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pont. Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra (tanóra + egyén munkaóra) teljesítését jelenti.
A Kormány határozza meg a kreditrendszerű képzés általános szabályait, és azt, hogy a tanulmányok sikeres teljesítéséhez hány kreditet kell elérni
A tantárgyak sikeres teljesítése esetén(vagyis ha legalább 2-es érdemjegyet sikerült szerezni belőle), megkapja a hallgató a tárgyhoz rendelt kreditpontot. A kapott kredit értéke viszont független a megszerzett jegytől. (vagyis ugyanannyi kredit jár ha 2-est kapsz mint ha 5-öst)
Kreditet a saját szakról, az egyetem (jelen esetben SE) másik képzéséről és mint vendéghallgató bármely másik intézményből fel lehet venni.
Egy tárgyat egyszer lehet teljesíteni. (vagyis ha már legalább 2-esed van valamiből azt nem veheted fel még egyszer, akkor sem ha a jegyén szeretnél javítani!)
A követelményeiben meghatározott összes kredit 10%-ának megfelelő kreditet (360 kredit esetén +36-ot) lehet elszámoltatni a hat év során, ami államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatónak térítésmentes (tehát nem kell érte fizetni), a költségtérítéses hallgatónak a kreditponttal arányos összegű költségtérítést kell fizetnie. A 396 krediten felül felvett tárgyak kreditpontjai után fizetni kell.
3. §
A tanterv
Tárgyak típusai:
Kötelező tantárgy: az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára kötelező, és nem helyettesíthető mással
Kötelezően választható tantárgy: olyan tantárgy, amelyet nem kötelező elvégezni. Ide tartoznak azok a tárgyak, melyek a kötelezőek közé nem fértek be, de olyan témával foglalkozik, ami az orvosi munka során fontos lehet.
Szabadon választható tantárgy esetében az intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását Bármelyik másik karon, vagy felsőoktatási intézményben meghirdetett tantárgy, amit a hallgató felvesz, szabadon választhatóként kerül felvételre, szabadon választhatóként kerül elismerésre.
Egy félév átlagosan 30 kredit.
Csak olyan tárgyat lehet felvenni, amelynek teljesült az előkövetelménye (amennyiben persze ilyen nincs akkor fel lehet venni). Ha mégis van olyan felvett tárgy, aminek nem teljesült az előkövetelménye, akkor a felvétel semmis!
A modul a szak tantervének több tantárgyát tartalmazó, egymásra épülő egysége (pl. alapozó modul, szakmai törzsanyag modul) vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége (szakirány modul).
4. §
Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció
Ez a paragrafus az új tárgyak meghirdetésének feltételeiről szól, hallgatókkal szemben követelményt nem tartalmaz. Lásd a hivatalos TVSz-ben.
5. §
A képzés időszakai
A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll.
A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és a tantárgy elsajátításával kapcsolatos feladatokat teljesít. A szorgalmi időszak hossza 14 hét. A foglalkozások időtartama: (előadás, gyakorlat) 45 perc.
A vizsgaidőszak a vizsgák letételére szolgáló időszak.
Az őszi félévhez kapcsolódó vizsgaidőszak időtartama egybefüggő 6 hét, valamint 1 hét ismétlővizsga-időszak.
A tavaszi szemeszterhez kapcsolódó vizsgaidőszak időtartama 8 hét, valamint 1 hét ismétlővizsga-időszak, ebből 6 hét májusban és júniusban van, 2 hét pedig az őszi
félév kezdete előtti időben van.
Az ismétlővizsga-időszak minden esetben a regisztrációs héten van (a szorgalmi időszakot megelőző héten)
A VI. évfolyamos hallgatók gyakorlatának heti óraszáma 35. Ezen felül kéthetenként egy alkalommal 24 órás ügyeleti szolgálatot is el kell látni.
6. §
A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek
Lásd eredeti TVSZ.
7. §
A hallgatói jogviszony, beiratkozási kötelezettség
A hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre. A hallgatónak a félév megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy a hallgatói jogviszonyát szünetelteti, de ezt a félév első hónapjában visszavonhatja.
A passzív félév a hallgatói jogviszony szüneteltetése az adott félévre.
Csak akkor lesz passzív a félév, ha azt előre így jelent be a hallgató. Ha a hallgató nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív lesz akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem teljesít a felvett tárgyak követelményeit.
A tárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadásaira és gyakorlati foglalkozásaira a való jelentkezés. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése.
Annak is van bejelentési kötelezettsége, aki az adott félévet külföldön végzi.
Ha valamilyen okból fizetni kell a képzésért, Csak akkor lehet megkezdeni a következő félévet, ha a hallgató rendezte a tartozást.
Mit kell tenni, ha változnak a személyes adatok?
Ha a személyi adatokban változás van, azt a NEPTUNon is jelezni kell. Ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs.
8. §
A hallgatói jogviszony szünetelése
Szünetel a hallgatói jogviszony, ha azt a hallgató előzetesen bejelenti (neptunon keresztül), vagy önhibáján kívül (baleset, szülés, betegség,…) nem tudja teljesíteni a félévet, vagy ha a hallgatót fegyelmi büntetés miatt eltiltják a félévtől.
A félév szüneteltethető az 1. félév megkezdése előtt. A felvett tanuló az egyetem megkezdését maximum 2 évvel halaszthatja. Ezt a Dékán Hivatalban kell kérvényezni.
Egybefüggően maximum 2 félévig lehet szüneteltetni a hallgatói jogviszonyt, de ez több alkalommal s lehetséges.
A diákigazolvány nem érvényes a szüneteltetett félévben.
A hallgató a szüneteltetett félévben nem kap ösztöndíjat.
9. §
A hallgatói jogviszony megszűnése
Megszűnik a hallgatói jogviszony:
- ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette.
- ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát.
- ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és
- költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni.
- ha a hallgató tartozik az egyetemnek és azt többszöri felszólítás után sem fizeti ki, a rektor megszüntetheti a hallgató jogviszonyt.
- fegyelmi határozat alapján.
Elbocsájtással szűnik meg a hallgatói jogviszony:
- Ha a második év végén a megszerzett kreditpontok összege kevesebb, mint az addig megszerezhető kreditpontok fele.
- Ha a hallgató már minden rendelkezésére álló félévet kihasznált, de mégsem fejezte be a tanulmányokat, vagy ha az addig felhasznált félévek és a még minimálisan szükséges félévek összege több, mint ami rendelkezésre áll.
- Ha a kötelező tárgyat harmadik alkalommal sem sikerült teljesíteni.
10. §
Visszavétel
Visszavételt egyszer lehet kérni.
Azokat a tárgyakat lehet újra felvenni a visszavétel után, amiket nem sikerült teljesíteni.
11. §
Átvétel
Átvételt kérvényezhet az, aki más egyetem azonos karára (ÁOK) jár.
Az átvétel az elméleti modul (1-2 év) vagy preklinikai modul (3. év) teljesítése után lehetséges.
Átvételkor kérelmet kell benyújtani az adott év július 15-ig a Kar Dékáni Hivatalhoz. Csatolni kell a lezárt, eredeti leckekönyvet, az egyetem tantervét (tantervmintáját), külföldön folytatott tanulmányok esetén ezek hiteles fordítását, ha az nem olyan nyelven íródott, mint amilyen nyelven a Karon oktatás folyik.
Az átvétel feltétele, hogy az átjelentkezés előtti két félévének korrigált kreditindexe legalább 3,51-4,00 legyen.
Az SE másik karára át lehet menni, feltétele, hogy az eső négy félévben a megszerezhető kreditek legalább 75%-át meg kell szerezni, és az ebből számított súlyozott átlag legalább 3.51-4,00 legyen, valamint a két szak/ kar tanulmányi programja legalább 75%-ban azonos.
Ha valaki másik egyetemen költségtérítéses képzésre jár, az átvételkor bekerülhet az államilag finanszírozott képzésre, ha felszabadult egy államilag finanszírozott hely, és az átvétel előtti két félévben a korrigált kredit-indexe legalább 3,51. Ha több ember jelentkezik, mint ahány hely van, akkor a korrigált kredit-index sorrendje dönt.
12. §
Párhuzamos képzés
A párhuzamos hallgatói jogviszonnyal másik oklevelet vagy bizonyítványt lehet megszerezni.
A párhuzamos hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. Azonban, ha a hallgató kimerítette a rendelkezésre álló támogatási időt, csak költségtérítéses formában folytathatja a tanulmányait.
A párhuzamos képzést mindig be kell jelenteni a Dékáni Hivatalban.
13. §
Vendéghallgatói jogviszony
A vendéghallgatói jogviszony keretében résztanulmányokat lehet folytatni, másik intézményben. Ehhez hozzá kell járulnia annak az intézménynek, ahol a jogviszony él (nálunk a SE). A kérelmet az illetékes Kar Dékáni Hivatalába kell benyújtani, csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézmény adott tárgyra vonatkozó tematikáját.
A tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.
14. §
Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés
Ha valaki kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathatja tanulmányait.
Az államilag támogatott félévek száma annak, aki 2006 szeptembere előtt kezdte meg tanulmányait 15 félév, aki 2006 szeptember után, 14 félév.
Költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott.
Átsorolás a költségtérítéses képzésbe(2007 szeptember, és azóta felvett hallgatókra vonatkozik): a tanév végén (júliusi vizsgaidőszak vége), minden olyan hallgatónál, akinek mindkét féléve aktív volt, kiszámolják, hogy a két félév alatt elérte-e az adott félévekben a kötelező tárgyak kredit értékének 50%-át. Amennyiben nem, következő félévtől tandíjat kell fizetnie.
15. §
A hallgató teljesítményének értékelése
Szorgalmi és vizsgaidőszakban.
Lehet:
a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés,
b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés,
c) egyéb egyéni rendszer.
(halmozott) súlyozott tanulmányi átlag:
A félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzata osztva a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével.
Kreditindex, illetve a korrigált kreditindex:
A félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzata osztva 30-val.A korrigált kreditindex mindez osztva a felvett/teljesített kreditekkel. Az ösztöndíjat a korrigált kreditindex alapján számolják.
16. §
A tantárgyak meghirdetése és felvétele
A meghirdetésnek tartalmaznia kell a tantárgyak követelményeit, előadóját (előadóit), órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben a rangsorolás alapja nem a jelentkezés sorrendje.
Ha nem sikerül a tantárgyat teljesíteni, még két alkalommal fel lehet venni. Ha az aláírást sikerül megszerezni, következő félévben csak vizsgázni kell az adott tárgyból.
17. §
Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése
Az ismeretek ellenőrzése történhet:
a) a szorgalmi időszakban a tanórán tett szóbeli vagy írásbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve tanórán kívüli munkával készített feladat értékelésével,
b) gyakorlati jeggyel,
c) kollokviummal,
d) szigorlattal,
e) záróvizsgával
Ha a félévközi jegyet zh alapján adják, vagy az évközi számonkérés a vizsga feltétele, akkor ezek pótlására legalább két alkalmat biztosítani kell.
A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése.
Az aláíráshoz a gyakorlatok és az előadások 75 %-án való részvétel szükséges. Ha a hiányzás száma az óraszám 25 %-nál kevesebb, pótlására lehetőséget kell biztosítani
Tantárgyelhagyásnak minősül, ha:
a) félévvégi aláírás hiányzik,
b) az aláírás megvan, de nincs érvényes vizsga(nem jelent meg),
c) a vizsgán elégtelen jegy.
Egymásra épülő, több féléves tantárgyak esetén a dékán egy tárgyból engedélyezheti – szervezeti egység vezetőjének hozzájárulása alapján – a tantárgy következő félévének felvételét, ha a tantárgy előző félévvégi aláírása megvan, de a vizsga nem. A ráépülő félév vizsgáját csak akkor lehet letenni, ha az előző félévi (újra felvett) vizsga sikerült.
18. §
Tantárgyi követelmények
A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók feladatait, azok határidejét fogalmazza meg, a tantárgy követelményeinek teljesítése érdekében.
A tantárgyi követelményrendszert a Tanulmányi Tájékoztatóban kell közzétenni. A tájékoztatóban foglaltakat az adott oktatási időszakban megváltoztatni nem lehet.
19. §
A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak
Ha első és második alkalommal sem sikerül egy vizsga, és ugyanaz a tanár vizsgáztatott, harmadik alkalommal lehet más vizsgáztatót kérni, akkor is, ha a harmadik vizsgára csak a következő félévben kerül sor.
A vizsgaidőszak:
Az őszi szemeszterhez 6 hét, valamint 1 hét ismétlővizsga-időszak. A tavaszi szemeszterhez 8 hét, valamint 1 hét ismétlővizsga-időszak, melyből 6 hét május és június hónapokban, a fennmaradó 2 hét augusztusban.
A nyári vizsgaidőszak július 31-ét követő részében, valamint az ismétlővizsga-időszakban sikeres vizsga javítása nem lehetséges. Az ismétlővizsga-időszakban csak a vizsgaidőszakban megkísérelt és sikertelen vizsga ismétlése kísérelhető meg.
A vizsgahelyek száma a tantárgyat felvett hallgatók számának kétszerese. A javító, ill. ismétlő vizsgát vagy szigorlatot leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 3. naptári napon lehet letenni.
A vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell a tárgy előadójánál. Az igazolás elmulasztása vagy az igazolás el nem fogadása esetén az indexbe „nem jelent meg” kerül, ez a vizsgalehetőségek számát csökkenti.
Index nélkül nincs vizsga.
Sikertelen/nem jelent meg vizsgát kétszer lehet újra megpróbálni (tehát összesen háromszor lehet egy tárgyból vizsgázni), illetve tanévente egy tárgyból harmadik alkalommal is lehet vizsgázni(tehát egy tárgyból így összesen négyszer)
A hallgatónak az írásbeli vizsgát követően, a vizsga befejezésétől számított 30 percen belül lehetősége van a vizsgakérdésekkel kapcsolatos kérdések feltételére az oktató felé (pl. tesztvizsgák esetén).
20. §
A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai
Az index közokirat. Az indexbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzés közokirat hamisításnak minősül.
21. §
A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadása
Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának.
Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 25 %-ban eltérnek egymástól.
Lehetőség van más egyetemről felvenni tárgyakat a kötelező tárgyakon felül felvehető +40%, de maximum 9 kredit terhére. Ennek a menete a következő: Be kell adni egy kérelmet a Dékáni hivatalba, ami tartalmazza a tantárgy befogadásra vonatkozó kérelmeket a kari Oktatási és Kreditátviteli-bizottsághoz címezve, és a tárgyra vonatkozó tematikát. Ezt Oktatási- Kredit- és Kreditátviteli Bizottság elbírálja, és ha engedélyezi, bekerül az indexbe, mint szabadon választható tárgy.
22. §
Szakmai gyakorlatok
Helye: az egyetem oktatatási egységei vagy akkreditált helyek.
Dékáni engedéllyel, máshol is el lehet tölteni a gyakorlatot, de ehhez a dékáni hivatalba a beiratkozás előtt kell leadni a kérvényt.
Ha a hiányzás több, mint 25% megtagadják a gyakorlat teljesítését.
23. §
Abszolutórium: végbizonyítvány
Záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése (ehhez kell az előírt kreditek megszerzése, a szakmai gyakorlatok és a minden teljesített félév, nem kell: nyelvvizsga, diplomamunka)
A végbizonyítvány megszerzéséig a passzív félévek száma nem haladhatja meg a 4 félévet
24. §
Diplomamunka és szakdolgozat:
Célja: a lényegmegragadó képességet fejleszti, elsajátíthatod a könyvtárhasználatot és az irodalomkutatás módszereit, a véleményedet tömören és szabatosan tudd megfogalmazni.
Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető fel.
Témalistából lehet választani, ha nem akkor hozzájárulást kell kérni (a téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjétől).
A témát a befejezés előtt legalább egy évvel kell kiválasztani.
Formai követelmények:
-min. 50 000 karakter, max. 100 000 karakter
-betűtípus: times new roman 12
- A terjedelembe a táblázatok és az irodalomjegyzék is beletartozik, de az ábra, lábjegyzet, bibliográfia nem.
A szakdolgozatot dossziéba befűzve vagy bekötve, 2 példányban kell beadni. A borítón fel kell tüntetni a dolgozat címét, a hallgató nevét, évfolyamát és csoportját, a beadás idejét és a konzulens nevét és munkahelyét.
Idegen nyelven is írhatod.
A hallgató legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni:
- első alkalommal: legkésőbb a végzés évében október 1.-ig – a konzulens ismerteti szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményeket és tárgyi lehetőségeket,
- második alkalommal: legkésőbb a végzés évében november 15.-ig – a hallgató beszámol az addig végzett munkáról,
- harmadik alkalommal: legkésőbb a végzés évében január 1.-ig – a konzulens értékeli a hallgató eredményeit és eligazítást ad azok végleges formába öntéséhez.
Az elkészült diplomamunkát legkésőbb a végzés évében január 15.-ig kell
a tanszékhez benyújtani két példányban.
A diplomamunka megvédése a háromtagú bizottsága előtt történik, melynek elnöke az oktatási szervezeti egység vezetője vagy helyettese, a konzulens és a tanszék egy oktatója.
Elégtelen diplomamunkát pótolni csak egy alkalommal lehet.
Felmentést adhat a dékán, ha I. vagy II. helyezett rektorid van vagy lektorált tudományos folyóiratban elsőszerzős dolgozatot közölsz.
25. §
Záróvizsga
Meg kell legyen a végbizonyítvány,hogy záróvizsgára mehess.
Bizottság előtt zajlik, legalább 3 tagja van, jegyzőkönyvet vezetnek róla.
3 része van:
-írásbeli
-szóbeli
-gyakorlati
A záróvizsga része a diplomamunka védése, de külön kerül elbírálásra. Tanévenként min. 2 záróvizsga időszak van. Részjegyek átlaga adja az eredményt. Ha egyik elégtelen, csak azt a részt kell megismételni. Záróvizsga kétszer ismételhető.
26. §
Az oklevél
Magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven írják.
Az átvett kreditek nem haladhatják meg az 50%-ot.
A diploma kiadásának feltétele: egy angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga és legalább egy alapfokú egyetemi záróvizsga letétele. (Ezek közül az egyik kötelezően az angol.)
Az oklevél (diploma) minősítésének alapjául a 0,01-ra kerekített halmozott súlyozott tanulmányi átlag szolgál. Háromfokozatú minősítés esetén:
4,51 – 5,00 : summa cum laude
3,51 – 4,50 : cum laude
2,00 – 3,50 : rite
Kiszámítási módját lásd a bővebb TVSz-ben
Pénzért lehet díszoklevelet kérni.
27. §
Méltányosság gyakorlása
A képzés során méltányossági alapon egy esetben az illetékes Kar Tanulmányi Bizottsága mentességre adhat engedélyt e szabályzat olyan pontja alól, amely nem tanulmányi vagy anyagi kötelezettséget ír elő.